„Mosollyal több embert nyerhetsz meg, mint rosszallással.” (Stephen R. Covey)

„Ha elölről kezdhetném a gyermeknevelést, fenyegetés helyett festegetésre használnám a kezemet. Példálózás helyett példát mutatnék. Nem siettetném a gyereket, hanem hozzá sietnék. Nem a nagyokost játszanám, hanem okosan játszanék. Komolykodás helyett komolyan venném a vidámságot. Kirándulnék, sárkányt eregetnék, Réten kószálnék, bámulnám a csillagokat. A civakodás helyett a babusgatásra összpontosítanék. Nem erőszakoskodnék a gyerekkel, hanem a[…] olvass tovább…” (DianeLoomans)

„Az életnek addig van értelme, amíg az ember szeretetet tud adni, és ami annál is sokszor nehezebb: képes szeretetet elfogadni is. Van, amikor a szeretet apró kis gesztusaink elfogadása nagyobb tett, mint önzetlenül adni. Amikor szeretetet adunk, akkor – mint kezdeményezők – az erő pozíciójában érezzük magunkat, s gyakran nem teszünk mást, mint szolid öntudatossággal[…] olvass tovább…” (Simon András: Szeretetközelben)

„A szeretet két ember között azt jelenti, hogy a másik öröme, jó érzései (…) fontosabb, mint az enyém. A  szeretet lemondást jelent az önző, egocentrikus életvitelről. A szeretet szívesen vállalt áldozatokkal jár utólagos számlabenyújtások, megbánások nélkül. A szeretet – ha már megszűnt is – visszaragyog a múltból, mint az élet legfontosabb ajándéka. Még egyszerűbben: a[…] olvass tovább…” (Popper Péter)

„Minden változik, elmúlik és helyet ad valami másnak. Leggyötrőbb helyzeteinket is észrevétlenül feloldja az idő. A pánik és főként a depresszív hangulat sokszor abból a hamis tudatból keletkezik, hogy a jelen  mindörökre megmarad, a jövőnk olyan lesz, mint a múltunk. A pillanat kudarcát, szégyenét, megfosztottságát elmúlhatatlannak érezzük, úgy gondoljuk, hogy így nem lehet élni. Ilyenkor[…] olvass tovább…” (Popper Péter)

„A család azt jelenti, megosztjuk egymással a hibáinkat, a tökéletlenségeinket és az érzéseinket, miközben nem szűnünk meg szeretni egymást. De még ha szeretet árad belőlünk, akkor sem vagyunk mindig szeretetre méltók. Ha pedig nem vagyunk tökéletesek, lényeges, hogy meg tudjuk bocsátani önmagunknak és másoknak. Azután másnap reggel elölről kezdünk mindent. Olyan folyamat ez, mint a[…] olvass tovább…” (BernieSiegel)

„Amikor úgy érezzük, hogy elakadtunk és zűrzavar uralkodik körülöttünk, a legjobb háttérbe lépni egy kicsit, időt szánni a gondolkodásra, és emlékezetünkbe idézni a végcélt: Valójában mitől leszünk boldogok? Aztán ezek alapján fogjuk újrafogalmazni, mi a legfontosabb számunkra.” (Buddha)

„Mondjuk, az élet az olyan, hogy én itt állok, és millió labda jön felém. Vannak kék labdák, piros labdák, fehér labdák, fekete labdák, mindenféle színű labdák repülnek felém. Ha van egy ideálom, akkor az olyan, mintha azt mondanám, hogy nekem fekete labdák kellenek. S akkor hiába jön felém mindenféle labda, egyik sem kell, várom a fekete labdákat,[…] olvass tovább…” (Feldmár András)

„Minden életkornak megvannak a maga örömei, de ezeket sajnos mindig megkésve ismerjük fel.” (Pablo Picasso)

„Egy embert szeretünk vagy utálunk a maga teljességében. Nem bonthatjuk fel tulajdonságokra, nem mondhatjuk, hogy vállaljuk belőle azt, ami kellemes számunkra, elutasítjuk, ami zavaró és bosszantó. Egyetlen  kérdés létezik csak: Úgy, ahogy van és ha ilyen marad, kell-e nekem?” (Popper Péter)

„A szeretet: Ha igazán feltételek és irányítási vágy nélkül szeretünk valakit, azzal állandóságot, biztonságérzetet nyújtunk neki, megerősítjük azonosságtudatát, növeljük a biztonságérzetét, javítjuk önértékelését. Megadjuk neki azt a szabadságot, hogy belső erkölcsi parancsait kövesse, ahelyett, hogy a körülményeire és korlátaira reagálna.” (Stephen R. Covey)

„Rajtad áll, hogy mit látsz meg magad körül, hiszen nézőpontodat magad választod, akár meg is megváltoztathatod. Véleményed irányultsága aszerint formálódik, hogy hogyan akarod megtapasztalni a körülötted lévő világot. Te döntöd el, mit akarsz látni, s azután az a kép fogad, amelyet kiválasztottál.” (Arató Mónika)

„Sokkal könnyebb másokat vádolni, a körülményeket vagy a kondicionálásunkat okolni akkor, ha úgy érezzük, megrekedtünk. Ha azt állítom, hogy nem tehetek semmiről, erőtlen áldozattá teszem magam. Ha tényleg javítani akarok a helyzeten, akkor azon az egy dolgon kell változtatnom, ami fölött valódi hatalmam van – saját magamon.” (Stephen R. Covey)

„Amit helyesnek tartasz, jobb, ha elengeded, hogy mások is maguktól rájöhessenek a dolgok helyességére, akár másképpen, mint ahogy gondolnád.” (Stephen R. Covey)

„Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy megőrizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd.” (Gandhi)

A belső tenger

Ramón Sampedro egy fiatalkori balesete következményeként már csaknem harminc éve él ágyhoz kötötten. Azóta az egyetlen kapocs, ami a külvilághoz köti, a tengerre néző szobájának ablaka és egyetlen vágya, hogy méltósággal fejezhesse be életét. Napjait azonban megváltoztatja két nő érkezése. Julia, az ügyvédnő azért jön, hogy segítsen az eutanáziára irányuló kérelem megszerzésében. Rosa, egy nő a faluból, aki megpróbálja meggyőzni őt arról, hogy mégis érdemes életben maradnia. Ramón rendkívüli személyisége mindkét nőt rabul ejti és arra készteti őket, hogy most először végiggondolják azokat az elveket, amelyek szerint saját életüket irányítják. Ramón tisztában van vele, hogy csak az képes segíteni neki az utolsó úton, aki igazából szereti őt.

Vissza a filmajánlóhoz