„Ha a gyermek, aki egykor voltunk, ma megkérdezne, mi volt életünk legfontosabb tanulsága – mit mondanánk el neki, és cserébe mire döbbennénk rá mi magunk?” (Ismeretlen)

„Vízcseppek vagyunk, jelentéktelen szürke kis parányok mind, mindannyian. Néha fent vagyunk, néha lesüllyedünk. Tenger az élet. Mindannyian keresünk mindig, keresünk egy másik vízcseppet a nagy, szörnyű óceánban. Néha megtaláljuk. Összesimulunk egy pillanatra, aztán jön egy hullám és felkap, vagy leránt a mélybe, és mi keresünk, újra tovább.” (Wass Albert)

„Amikor úgy érezzük, hogy elakadtunk és zűrzavar uralkodik körülöttünk, a legjobb háttérbe lépni egy kicsit, időt szánni a gondolkodásra, és emlékezetünkbe idézni a végcélt: Valójában mitől leszünk boldogok? Aztán ezek alapján fogjuk újrafogalmazni, mi a legfontosabb számunkra.” (Buddha)

„Rajtad áll, hogy mit látsz meg magad körül, hiszen nézőpontodat magad választod, akár meg is megváltoztathatod. Véleményed irányultsága aszerint formálódik, hogy hogyan akarod megtapasztalni a körülötted lévő világot. Te döntöd el, mit akarsz látni, s azután az a kép fogad, amelyet kiválasztottál.” (Arató Mónika)

„Egy embert szeretünk vagy utálunk a maga teljességében. Nem bonthatjuk fel tulajdonságokra, nem mondhatjuk, hogy vállaljuk belőle azt, ami kellemes számunkra, elutasítjuk, ami zavaró és bosszantó. Egyetlen  kérdés létezik csak: Úgy, ahogy van és ha ilyen marad, kell-e nekem?” (Popper Péter)

„Mondjuk, az élet az olyan, hogy én itt állok, és millió labda jön felém. Vannak kék labdák, piros labdák, fehér labdák, fekete labdák, mindenféle színű labdák repülnek felém. Ha van egy ideálom, akkor az olyan, mintha azt mondanám, hogy nekem fekete labdák kellenek. S akkor hiába jön felém mindenféle labda, egyik sem kell, várom a fekete labdákat,[…] olvass tovább…” (Feldmár András)

„Sokkal könnyebb másokat vádolni, a körülményeket vagy a kondicionálásunkat okolni akkor, ha úgy érezzük, megrekedtünk. Ha azt állítom, hogy nem tehetek semmiről, erőtlen áldozattá teszem magam. Ha tényleg javítani akarok a helyzeten, akkor azon az egy dolgon kell változtatnom, ami fölött valódi hatalmam van – saját magamon.” (Stephen R. Covey)

„A szeretet: Ha igazán feltételek és irányítási vágy nélkül szeretünk valakit, azzal állandóságot, biztonságérzetet nyújtunk neki, megerősítjük azonosságtudatát, növeljük a biztonságérzetét, javítjuk önértékelését. Megadjuk neki azt a szabadságot, hogy belső erkölcsi parancsait kövesse, ahelyett, hogy a körülményeire és korlátaira reagálna.” (Stephen R. Covey)

„Nincs tökéletes, probléma nélküli élet, a küzdésmentes jólétben elpuhulna a test, és elbutulna az elme. (…)  Nem azok az életélvezők, akiknek minden dologból a legjobb van, hanem azok, akik a legjobbat tudják kihozni abból, amijük van.” (Bagdy Emőke)

„Szülőként is gyakran kerülünk olyan helyzetbe, amikor gyermekeink úgy érezhetik, hogy számunkra nem ők, hanem a feltételhez kötött elvárásaink a fontosabbak. Válaszként ilyenkor kérlelhetetlen küzdelembe kezd a gyerek is, küzd a jogáért, hogy megőrizhesse saját személyiségét, egyéniségét, hiszen a feltétel nélküli szeretet vágyja.” (Stephen R. Covey)

„Akkor szeress, amikor legkevésbé érdemlem. Mert akkor van rá nagy szükségem.” (kínai közmondás)

„Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy megőrizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd.” (Gandhi)

„A boldogságot nagyon könnyű elhalasztani. Gondolhatod, hogy még ez kell hozzá, meg az kell hozzá. Ha nem kapsz észbe időben, így telik el az élet. A hiány érzékelésében. Vedd észre, hogy mi az, amiért hálás lehetsz már most, és fókuszálj a céljaidra.” (Arató Mónika)

„Egy paradoxon: mindaz, amibe belekapaszkodok, eltávolodik tőlem és mindaz, amiről le tudok mondani, amit el tudok veszíteni, azt bőségesen visszakapom.” (Sárvári György)

„A te dolgod nem az, hogy a szerelmet kutasd, csupán annyit kell tenned, hogy megkeresel minden akadályt önmagadban, melyeket az útjába állítottál.” (Rumi)

Vélemények

“Anikó kiváló hallgatóság: nagyon szeretem, hogy nem erőszakol meg a véleményével, ha úgy ítéli, éppen a meghallgatás a megfejtés. A kérdésekkel való terelés mestere, ugyanakkor ha konkrét kérdést kap, nem jön zavarba, és kifejti véleményét.

Anikó kiváló szakember: nagyon szeretem, hogy tudásának tárháza nem csak egy területet fed le, nyitott az új meglátásokra, sőt, aktívan keresi azokat. Támogatása erős támaszték…

Anikó őrült jófej: nagyon szeretem, hogy soha nem erőltet magára szakember szerepet, hanem Emberként viselkedik munka közben is (nevetünk, és kifejezi, ha kételye támad, vagy épp megosztja azt is, amiben még szerinte fejlődnie kell).”

(B. Judit)

“Anikó már évek óta aktív részese az életemnek.

Elsősorban mint vezetői coach, de valójában ennél sokkal többet kapok tőle a heti rendszeres beszélgetéseink során.

A közös munkánk első pillanatától kezdve éreztem, hogy Anikó elfogadó, toleráns, empatikus lénye hamar meg fog nyitni engem arra, hogy őszintén feltárjam a problémáimat.

Így is történt…

Rengeteg segített nekem abban, hogy megszabaduljak  a félelmeimtől, hogy megtanuljak maximálisan bízni önmagamban, és azáltal másokban is.

A közös beszélgetések során a problémáim feladatokká formálódtak, az ellenségnek hitt emberek pedig önmagam építőivé, sorsom segítőivé szelídültek.

A vezetői helyzetek megoldása mellett a magánéletemben is sokat segítettek az életszerű, gyakorlatias, személyre szabott jótanácsok, útmutatók.

Köszönöm Anikó! :)”

(K. Diana)

“Anikóval való beszélgetéseimnek köszönhetően rengeteget változtam az utóbbi időben.

Segített, hogy egyre jobban tisztába kerüljek magammal kapcsolatban, a vágyaimmal, az érzéseimmel, a hibáimmal.

Összességében egyre tudatosabb lettem. Úgy érzem, hogy egyre könnyebben felismerek bizonyos helyzeteket, amikben korábban csak azt éreztem, hogy nem találom a kiutat, ezért újra meg újra ugyanazokat a köröket futottam. Ma már az életem eseményeit képes vagyok messzebbről látni, felismerem az ismétlődő helyzeteket, ezekben képes vagyok tudatosan jelen lenni, ezáltal megtalálni a számomra helyes megoldásokat bennük.”

(K. Mónika)

“Nekem azért volt jó összetalálkozni Anikóval az életben, mert számtalan olyan dologra vezetett rá, amelyről korábban eszembe se jutott volna gondolkozni, lehettek ezek szakmai-, vezetői élethelyzetek vagy magánéleti kérdések. Márpedig ezek a dolgok úgy tűnik fontosak ahhoz, hogy bizonyos konfliktusok, problémák gyökerét megtaláljam és így képes legyek válaszokat keresni és adni rájuk. Ezek a kérdések a fejemben Anikó mérhetetlen empátiája nélkül valószínűleg sosem kerültek volna felszínre.

Lássuk be szerencsésnek vallhatom magam :)”

(P. Attila)

„Anikónak nagyon hálás vagyok: az együtt töltött idő, a beszélgetéseink mindig gondolat ébresztőek voltak számomra. Leginkább párkapcsolati, illetve családi kérdésekben terelgetett. Sokat segített, hogy nem csak frázisokat csattogtatott, hanem saját tapasztalatait is megosztotta velem. Anikó  segítségével mindig sikerült a saját látószögemen túl is tisztán látni, illetve továbbhaladni a megakadt gondolatmenetemmel. Anikó maga is egy családcentrikus, melegszívű, tiszta lelkű ember, akinek már csak a bölcsességeit, élettapasztalatait hallgatva is talál a jó fülű hallgató megoldást egy-egy családi, vagy párkapcsolati problémájára.
Segítségével ráébredtem arra, hogy a férjem  viselkedését, szokásait mennyire meghatározzák a gyerekkori élményei, neveltetése. Ezek feltérképezésével és megismerésével sokkal elfogadóbb lettem és sikerült a konfliktushelyzeteinket elsimítanunk. Nagyon sokat segített a kisbabám megszületése után a megváltozott élethelyzetem elfogadásán: a felgyorsult és dinamikus életmódból nem volt egyszerű a váltás a monoton hétköznapokba. Emellett a férjem és saját családom között is voltak ki nem mondott, rejtett indulatok, feszültségek, amit Anikó tippjeivel sikerült feloldani és így kialakítottunk egy harmonikus, kiegyensúlyozott családi életet és ritmust mindenki nagy megelégedésére.”

(K. Viktória)

„Anikó vezetői coach-om volt közel négy éven át egy olyan dinamikusan fejlődő rendszerben, ahol sokan dolgoztunk, sokszor sokat, többnyire rövid határidővel. Ezek a tényezők szülnek néhány olyan konfliktust, amiket az ember vezetőként úgy, hogy közben a ránehezedő nyomást is enyhítenie kell, nem mindig tud higgadtan végiggondolni. Anikó volt az a tükör, aki sokszor néhány jólirányzott kérdéssel kimondatta velem a megoldást, ráébresztett arra, hogy akár nem is létezik, sőt több opció is van, így segített nagyon gyorsan átlendülni olyan helyzeteken, amik igazán embert próbálóak voltak. Anikó elképesztően józan, ugyanakkor empatikus. Nem nagyítja fel, de nem is kicsinyíti a problémát, pont úgy kezeli, ahogy az van. Hamar ráhangolódik az emberre, ő maga tökéletesen alkalmazza saját tanításait. Mellette, – ha igazán figyel az illető – játszva meg lehet tanulni, adott helyzetekben, adott embertípusoknál milyen kommunikációs stílus és stratégia az igazán célravezető. Hihetetlen segítség volt minden vezetőnek és nem vezetőnek. Vele sokkal könnyebb volt kialakítani és szem előtt tartani a célt, és meghatározni a hozzá vezető lépéseket.”

(Sz. Judit)